Vissza-vissza!

Eszméletlen régen írtam bejegyzést. Nem, mintha akkora lenne itt a forgalom, csak azért mondom, mert ez magamnak is egy visszajelzés, és elgondolkodtató. Elfoglalt voltam? Igen, de ha nagyon akartam volna, írhattam volna. Magam alatt voltam? Igen, olyan is volt. De leginkább csak nem találtam a hangom, mert nem sokat foglalkoztam magammal az elmúlt hónapokban.

Tanév vége volt, elfáradtam, jött a Pride, még jobban elfáradtam. Nem is voltam elégedett a munkámmal idén. Szóval inkább nem is gondolkodtam semmin túlzottan.... De pár napja elegem lett ebből a megcsömörlött állapotból és elkezdtem felgöngyölíteni, hogy mi a fene bajom van tulajdonképpen.

Ma felfüggesztettem a facebook fiókomat is, mert rájöttem, túl sok az információ, túl sok a negatív tartalom. Nem bírtam az utóbbi hetekben. Sem a politikát, sem a hírekre érkező kommenteket, sem a különböző csoportokban okoskodó, egymást kioktató embereket. Egyszerűen elegem lett.

Ezen kívül munkát keresek, rövid, vagy hosszú távra, és meglátjuk, hogy alakul.

Amin sokat agyalok a napokban, az a mókuskerék, amiben élünk. Hogy tényleg másról sem szól az életünk, mint arról, hogy teperünk a pénzért, aztán feléljük. Élvezni meg nem marad idő. Pedig most kéne. Volt egy pillanat, amikor realizáltam, hogy 31 évesen gyakorlatilag semmim nincs. Mármint materiális értelemben, amitől manapság vagy valaki, mások szemében. (ehhhhh) Se lakás, se kocsi, se nyaralás, se megspórolt pénz, és a ruháim nagy része is kifakult.

(Hétfőn állásinterjúra megyek, és asszem 1 nyári ingem van, de az meg nem tudom, hogy megfelelő-e.)

Szóval ja, lassan 4 éve, másodmagammal írtam egy gyerek sakk könyvet, ami azóta is a legkeresettebb magyar nyelvű ilyen, és csomó mindent lehetne vele kezdeni, ha lenne pár millám rá. Rajzfilm, második kiadás, app, bármi. De hát nincs, szóval ez marad így.

Ettől a pár dologtól (munkakeresés, mókuskerék, facebook dömping) teljesen magam alá kerültem. A közösségi információ-cunami meg rátett minden nap. Amikor tényleg, minden belépéskor azt látod, hogy emberek nyaralnak, étteremben kóstolgatnak különleges ételeket, ezt vesznek, azt vesznek, és minden egyes belépéskor egyre szarabb embernek érzed magad... Vannak erről kutatások is, jelentek meg cikkek, lehet erről olvasgatni, guglizzon rá, akit érdekel. Hasznos néha a facebook, de amikor arra volna szükség, hogy vissza találj magadhoz, azt hiszem baromi káros.

Most sokat gondolkodom inkább, és próbálok arra figyelni, hogy mit érzek, mire van igényem, mi történik körülöttem, hogyan tudok összhangban lenni magammal és másokkal. És azt hiszem, ez nem csak hasznos, hanem szórakoztató is. Ha meg híreket szeretnék olvasni, akkor megnyitok majd egy hírportált. Ennyi, nem? :)

Már jobban is érzem magam. 20 perce facebook nélkül. Meg is osztom aaa ööö... Basszus, ne már! :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

u.i.: Ittam alkoholt? NEM! (taps-taps! Hehe, igen, több, mint fél éve józan vagyok.)