2017. augusztus 9., szerda

Filmes élmények is vannak mostanában

Mostanában sikerült elfogyasztanunk pár filmet végre. Cintinek van egy hatalmas gyűjteménye azokból a filmekből, amiket meg akar nézni. Valahányszor megpróbálunk onnan választani egyet, elveszünk már a címek közt és nem tudunk dönteni. Ha random generátorral próbálkozunk (kisorsolja nekünk a sorszámot), az sem segít általában. Néha imdb.com-on böngészgetünk, vagy témák szerint keresünk valamit, és ez egész jól bejön.

Mostanában megnéztünk pár leszbikus témájú filmet:
Fülledtség (1996): egész jó volt
Először szinkronizált változatban kezdtünk, de ez technikai okok miatt elakadt és nem tudtuk folytatni, szóval kerestünk egy angol verziót és az már ment. Meg kell mondjam, jobban jártunk. A magyar szinkronnal valahogy annyira Zs kategóriás volt, de amint eredetiben néztük, egész jó film lett belőle. Nem mondom, hogy a kedvencem lett, de egyszer izgi. Oké, kicsit tipikusak a karakterek, mármint van a femme, meg a butch, de még emészthető mértékben. Szurkolsz nekik, megborzongsz a sok vér láttán, próbálsz rájönni, hogy hogy fognak kijönni egyik-másik helyzetből, egyszóval működik.

Fingersmith (Sarah Waters regényéből készült tv-film, 2 részes): legalább harmadjára láttam
Szeretem Sarah Waters történeteit, könyvben is, és mindig lehidalok, hogy a BBC mennyire jó tv-filmeket csinál belőlük. Szakmai ártalom, de a jelmezek terén is zseniálisak, imádom. Tökre odafigyelnek a részletekre, pl. ha egy ruha koszos, vagy véres, akkor a folt az folt, nem minta, az anyag öregítése nem látható, szóval szuper. Ez a film jobban tetszik, mint a Tipping the velvet. A történet is sokkal erősebb, a színészek is jobbak szerintem. A Night watch még hátra van, azt nem láttam.

Más témák is akadtak:
Én szeretem a vígjátékokat, Cinti nem annyira, de mondtam, hogy a Rock Sulit meg kell nézni, pláne, amikor nem akarsz sem vért, sem önmarcangolást, sem intrikát. Szóval megnzétük, és tényleg bejött neki is. Meg sem tudom számolni, hanyadjára láttam már. Kb 5. Jack Black zseniális, a történet nem nagy durranás, de szórakoztató, vicces és könnyen rá lehet hangolódni (nyilván, szurkolsz neki is, meg a gyerekeknek is). Én bírom. Meg hát a zenék, ugye...

Kötéltánc (The walk 2015): zseniális!
Persze, azért, mert igaz történet. A fickó 45 percig sétált a WTC két tornya közt, ez már önmagában zseniális és elképesztő, és hátborzongató. Na de, hogy hogy jutott el oda, az a történet a lényeg. Szét izgultam magam. És utána megnéztük a dokumentumfilmet is róla. (Erős tériszonyosoknak nem ajánlom!)
Man on Wire (2008): így volt jó, és szerintem hatásosabb is. Előbb a játékfilm, és aztán megnézed, hogy kik voltak ők valójában, mi az, ami tényleg megtörtént és mi volt filmes túlzás. Rengeteg eredeti felvétel van benne, mivel az egészet dokumentáltáták, ők maguk. Csúcs!

Gépész (2004):
Ez is tetszett, bár egy ponton asszem rájöttem, hogy mi lesz a megoldás, nem koppant le teljes egészében, és hatott a film. Na de az durva, hogy Christian Bale mennyire durván le kellett fogyjon ehhez a szerephez! Baromi jól játszott amúgy. Az is nagyon tetszett, ahogy minden részlet összeáll a végére, kiderül, hogy egy-egy kép miért volt fontos, hol a helye a történetben. Érdemes megnézni.

Nagyjából ezek voltak, nézzétek meg, ha van kedvetek, és kommenteljetek, hogy mi a véleményetek!
További kellemes hőséget!  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése